Ezek közé tartozik például, ha nagy a különbség a két szem dioptriája között, vagy valamilyen ritka fejlődési rendellenesség következtében a szem szivárványhártyája nem tudja jól szabályozni a szembe jutó fény mennyiségét, és a baba nagyon fényérzékeny. Ezekben az esetekben a szülő részletes oktatásban részesül, hogyan helyezze föl, illetve miként kezelje a lencsét.
Egyedi esetekben, ha például a gyermek sportteljesítményét negatívan befolyásolja a szemüveg viselése, de egyébként megfelelő higiéniás érettségről tesz tanúbizonyságot, megpróbálhatjuk a lencse viselését kisgyermekkorban is. Főként a napi, eldobható, alkalomszerűen használható lencsék javasoltak ebben az életkorban. A 12–14 évesek általában már nagyon motiváltak, és ezért hihetetlenül gyorsan elsajátítják a lencse kezelésének technikáját. Nem elhanyagolható a kontaktlencsének az önbizalomra gyakorolt pozitív hatása sem.
A lencséket anyaguk, illetve hordási idejük, rendeltetésük szerint csoportosíthatjuk.
A lágy lencsék népszerűbbek, míg a kemény, manapság félkeménynek nevezett, gázáteresztő anyagból készült kontaktlencsék hazánkban kevésbé elterjedtek. Utóbbiakat gyakran nehezebb megszokni, de előnyük, hogy ennél a típusnál általában kisebb a gyulladásos szövődmények kialakulásának az esélye.
Sem természetes vizeink, sem a csapvíz nem sterilek, egészséges szembe jutva azonban általában nem okoznak komolyabb gyulladást. Kontaktlencsében azonban semmiképpen sem szabad fürödni – sem természetes vízben, sem uszodában, sőt még a zuhanyzás sem ajánlott. Ha ugyanis a kórokozók bejutnak a kontaktlencse alá, akkor, mint egy üvegházban, könnyen elszaporodnak. A könnyfilm természetes védekező funkciója így jóval nehezebben érvényesül, hiszen a lencse alatt a könnyfilm áramlása csökkent. Ezen felül a kontaktlencse gyakran mikrosérüléseket okoz a hámfelszínen, kaput nyitva ezáltal a fertőzéseknek. Sajnos még az eldobható napi lencsével történő pancsolás után is előfordulhat, hogy súlyos fertőzés jeleit tapasztaljuk a szem felszínén, hiszen vizeinkben jelentős mennyiségben fordulnak elő olyan kórokozók, amik ilyen esetben súlyos, akár maradandó károsodást okozhatnak.
Amennyiben a szem a lencse viselése során begyullad, azaz pirossá, fájdalmassá, fényérzékennyé válik, esetleg váladék jelenik meg a pillaszőrsoron, a lencsét haladéktalanul ki kell venni és szakemberhez kell fordulni. Magát a lencsét, illetve a tárolófolyadékot egészen addig nem szabad eldobni, illetve kiönteni, míg teljesen meg nem gyógyul a gyulladás, ugyanis a későbbi, sikeresebb terápia érdekében szükség lehet rájuk. A mosófolyadékból vagy a kontaklencséről vett minták tenyésztésével információt nyerhetünk arról, milyen típusú és antibiotikum-érzékenységű kórokozó támadta meg a szemünket, s így célzottan kezelhetjük a fertőzést.
Baba Patika 2014