Csaknem minden élőlény létezésében megfigyelhető ritmicitás. Emberben a cirkadián ritmust, az életfunkcióink napszakokhoz kapcsolódó váltakozását, legfőképpen pedig az alvás-ébrenlét fázisait egy központi idegrendszeri „belső óra” vezérli, mely a hypothalamusban helyezkedik el (nucleus suprachiasmaticus). A mag önálló működésének finomhangolását, külvilággal való szinkronizálását külső ingerek szabályozzák, melyek közül a legfontosabb a fény.
A szem látóhártyájának fényérzékeny sejtjeiből idegpályák vezetnek az említett magba, mely kapcsolatai révén, komplex módon, közvetlenül befolyásolja számos központi idegrendszeri és hormonális folyamat napszaki ritmusát. A mag, többek között, összeköttetésben áll az agy hátsó részében elhelyezkedő aprócska tobozmiriggyel, mely álmosító hatású melatonint termel, cirkadián ritmus szerint változó mennyiségben. Szintje éjjel, fény hiányában a legmagasabb.
A melatoninszint kisgyermekekben hamarabb emelkedik meg este, és gyorsabban csökken reggel. Részben ezzel magyarázható, hogy a gyerekek alvási ciklusa eltér a felnőttekétől.
A nyugodt alváshoz fontos, hogy megfelelő sötétség legyen a gyerekszobában, illetve nem mindegy, milyen éjszakai fények derengik be azt.
Funkcionális MRI-vizsgálattal igazolták, hogy a látható fény tartományában a rövid hullámhosszú, 460-480 nm körüli kékes színű fény az, amelyik a „belső órát” leginkább aktiválni, ezáltal a melatoninszintet csökkenteni képes. A látható fénynek csupán kis hányada ez a kék fény, melynek hatását – mivel csökkenti az álmosságot – a koffeinéhez is hasonlítják.
Manapság már éjszaka sem vesz bennünket körül olyan sötétség, mint a régebbi időkben. A modern korunk előtti hagyományos fényforrások (gyertyaláng, tűz, hagyományos villanykörte) kék fényt alig bocsátottak ki. Ma az ablakokon beszűrődő fények és háztartási elektromos berendezéseink LED-fényei is elárasztanak minket az említett, zavaró hullámhosszú fénnyel. Bár nincs teljes egyetértés abban, hogy a lakásokban lévő fény milyen mértékben képes befolyásolni a cirkadián ritmust, a kutatók mégis azt ajánlják, hogy a nyugodt elalvás érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne nézzünk nagy fényerejű monitorokat, vagy más képernyőt. Amennyiben a beltérben feltétlenül szükséges, részesítsük előnyben a vörös fény éjszakai használatát, mivel élénkítő hatásuk kisebb.
Kimutatták, hogy bizonyos elalvási zavarokban szenvedőknél, illetve akkor is, ha az éjjeli munkavégzés elkerülhetetlen, olyan szemüveg viselése előnyös az esti órákban, mely kiszűri a kék fényt. Állatkísérletekben és rendszeresen éjszakai műszakban dolgozó embereken végzett megfigyelések szerint az alvási és ébrenléti ciklusok tartós felborulása számos betegség kialakulásában játszik szerepet. Az ilyen egyéneknél pl. a depresszió, az elhízás, a szívés érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve egyes daganatok (pl. mellrák) is gyakrabban jelennek meg. Ezen kórfolyamatok és a cirkadián ritmus közötti összefüggést jelenleg is intenzíven kutatják.
Az újszülöttek és csecsemők egészséges alvási-ébrenléti ciklusainak kialakulása összetett folyamat – különösen az átmeneti időszakokban, gondoljunk a kék fény szerepére!
Baba Patika 2014